Bemutatkozás

🍷 AZ EGRI BORVIDÉK

Az Egri borvidék mintegy 5400 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el.
A borvidék két eredetvédelmi körzetre tagozódik, az Egri és a Debrői körzetre, így Eger városát és további 19 községet foglal magába.

Települések

Egri körzet

Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend,
Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya

Debrői körzet

Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt, Tarnaszentmária

🏰 A BORVIDÉK KÖZPONTJA: Eger

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék-együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike.

Egert gyakran emlegetik:

  • történelmi városként
  • a barokk városaként
  • a bor, a gyógy- és termálvizek városaként
  • valamint diákvárosként

Már Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt.
A történelem viharai nem kímélték: a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővár a török harcok idején már kulcsszerepet játszott a védelemben.

1552-ben Dobó István várkapitány és mintegy 2000 fős serege több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerőnek.

Eger városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fenn szinte érintetlen szépségben.

Kiemelkedő műemlékek és látnivalók

  • az egri vár és erődrendszere
  • vármúzeum, kazamata, kőtár
  • Gótikus Palota
  • Líceum és Főegyházmegyei Könyvtár
  • Specula obscura (Csillagvizsgáló) és periszkóp
  • Érseki Palota
  • városfalrészletek és bástyák
  • Török fürdő
  • Megyeháza Fazola Henrik kovácsolt vaskapujával
  • Irgalmasok temploma és kórháza
  • Ciszter és jezsuita gimnázium
  • Foglárium
  • ortodox parochia és templom
  • rokokó kispréposti palota
  • Főszékesegyház
  • barokk ciszter, minorita és ferences templomok
  • szervita templom
  • Minaret
  • nagypréposti palota
  • Érseki Gyűjteményi Központ
  • Telekessy István Patikamúzeum
  • Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

🍇 SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉS

A város és környéke történelmi borvidék, ahol a lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel.

Jellegzetes egri borok

  • Egri Bikavér
  • Egri Leányka
  • Debrői Hárslevelű
  • Egri Chardonnay
  • Egri Cabernet Franc és Sauvignon
  • Egri Merlot
  • Egri Kékfrankos
  • Egri Kékmedoc

A rendszerváltozás után az egri borvidék rendkívül gyors fejlődésen ment át.
A szőlőültetvények területe a hagyományos és új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (pl. Nagy-Eged, Pajdos).

A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszer meghonosításával, valamint több száz kis- és közepes borászat létrejöttével a borok minősége számottevően javult.

A legöregebb borospincék kora meghaladja a 400 évet, ugyanakkor napjainkban is vájnak új pincéket.

Nyugodtan mondhatjuk:
EGER A BOROK BÁSTYÁJA.

🌤️ KLÍMA

Az éghajlatra jellemző, hogy:

  • viszonylag későn tavaszodik
  • száraz jellegű

🌍 TALAJ

A hegy- és domboldalakon jellemző talajtípusok:

  • miocén korú riolittufa
  • agyagpala
  • nyirok
  • mészben szegény fekete nyiroktalaj
  • barnaföld
  • agyagbemosódásos barna erdőtalaj

📜 TÖRTÉNELEM

A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete.

Eger már a X. századtól lakott, a XI. század elején jelentős település volt.
Az egyik első püspökséget Szent István király alapíttatta itt.

A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla vallonokat telepített a térségbe, akik meghonosították a hordóhasználatot és fejlett borkészítési módszereket.

A XIII–XIV. században az Eger környéki dombokat szőlővel ültették be.
A cisztercita szerzetesek ezekből fedezték borszükségletüket.

A város a középkorban jelentős egyházi központ volt.
A bortized és dézsma miatt pincéket építettek, eredetileg a beszolgáltatott bor tárolására.

A török elől menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítést és a Kadarka fajtát.

1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig birtokolták, de a szőlőtermesztés fennmaradt, mivel komoly bevételt jelentett.

A XVII. században a vörösborszőlők térnyerése megkezdődött.
1687-ben visszafoglalták a várat, majd rövid idő alatt kialakult a szőlő monokultúra.

1886-ban megjelent a filoxéra, amely szinte teljes pusztulást okozott.
Az újratelepítések során számos új fajta jelent meg a borvidéken.

Az elmúlt évtizedekben az egri borászok nemzetközi sikereket értek el.
Kiemelkedő szerepet játszott az Egervin Rt., a Thummerer-pince, Vincze Béla, valamint Gál Tibor munkássága.

1997-ben megszületett a Bikavér Kódex,
2010-ben pedig megjelent az Egri Csillag, az Egri Bikavér fehér párja.

🍷 KÓSTOLÓTIPPEK

Kiváló Bikavért kóstolhatunk többek között:

  • Kőporos Borászat
  • Ostoros–Novaj Bor Zrt.
  • Tóth Ferenc Pincészet
  • St. Andrea Borászat
  • Thummerer Pincészet
  • Varsányi Pincészet
  • Vincze Béla Pincészet

A borturizmus központja a Szépasszony-völgy, riolittufába vájt pincékkel és csárdákkal.
Itt található az Istenes Pince, amely a török korban titkos templomként működött.

A gasztronómia kiemelkedő fogásai közé tartozik:

  • párolt szarvasszelet bikavéres áfonyamártással
  • egri gömbpalacsinta diókrémmel és vaníliasodóval
  • muzeális édes Egri Leányka

👑 KIEMELKEDŐ BORÁSZOK

  • Thummerer Vilmos – Év Bortermelője (1995)
  • Gál Tibor – Év Bortermelője (1998)
  • Vincze Béla – Év Bortermelője (2005)
  • dr. Lőrincz György – Év Bortermelője (2010)

🧭 JÓ TANÁCS BORKEDVELŐKNEK

Az Egri borvidékre látogatóknak érdemes:

  • megcsodálni a riolittufába vájt pincesorokat
  • felkeresni a Szépasszony-völgyet
  • egy hangulatos borozóban élvezni az egri borok eleganciáját és különleges zamatát